Sosem szoktam fogadkozni újévkor. Eleve kicsit mindig rácsodálkoztam erre a nagy újévi mifenére – hiszen csak egy másik nap az évben. Oké, fordul a naptár, és most már más az évszám, de valójában nincs igazi jelentősége, amióta valódi felnőttnek tekintem magam, mindig is sokkal jobban kötődtem a természet által diktált ritmushoz, amihez a szervezetünk is sokkal jobban tud alkalmazkodni.

De ha már új az év, akkor legyenek célok, az belefér számomra is.

De mégis mit lehet célnak kitűzni itt? Azt már éreztem az év vége felé, hogy rendkívül nagy szükségem van olyan énidőre, ami tényleg az enyém, és olyan figyelemre magam felé, ami tényleg rám, befelé és a testem felé irányul, és nem minden másról szól – nem a gyerekekről, a háztartásról, a muszájfőzésről és muszájrendről. Azt éreztem, hogy hiába vagyok itt fél éve, még alig volt időm valóban megérkezni és tapogatózni magamban, hogy merre tovább.

Különben is, sokan azt gondolják – véleményem szerint igencsak naivan – hogy fél év az rengeteg idő. De gondoljatok csak bele – a mindennapi, otthoni, évek óta ugyanolyan mederben folyó életünkben is igen hamar eltelik fél év. Akkor vajon mennyire gyorsan folyik ki az idő a kezeink közül, amikor be kell rendezkedni egy teljesen új országban és kultúrában, egy teljesen ismeretlen helyen, mindezt két gyerekkel. Nem könnyű, és hat hónap rohadtul nem sok idő.

Szóval íme a célok ebben az évben: első sorban energiát fektetni saját magamban, hogy lelkileg és fizikailag is elég erős és energetikus lehessek a gyerekeknek, a családnak. És ne fáradjak ki úgy minden nap végére a nagy “semmittevésbe” mintha egy maratont futottam volna. Jobban meg kell fogni az időmet, magammal is szigorúnak lenni.

Muszáj mozogni – igaz, ebben a rettentő hidegben ez nem olyan egyszerű, de akkor legalább elkezdek jógázni és erősíteni.

Muszáj egészségesnek lenni, hogy ki tudjam használni ezt az országot, a csodás környezetet, az egész kis városkát, így elkezdek egy 21 napos diétát és visszaállunk egy rendes étrendre.

Azt gondoltam, ezzel eltöltöm majd a januárt, beleszokok a rendszeres mozgásba és evésbe, de persze ember tervez … De most itt a február, és istenuccse, én bizony végre belevágok. A jógamatrac elővéve, a kovász megérve, az elhatározás is meg van, és még a bullet journal-omat is elkezdtem már megcsinálni. Lesz ami lesz 🙂

És ha a februári tervek sikerülnek, akkor már talán erőfeszítés nélkül jöhetnek a következő lépések.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s