Bálnák, a folyó, meg minden egyéb 2.

Szóval, ott tartottunk, hogy egy rezervátumban foglaltunk sátorhelyet egy vadregényes kempingben. Ehhez tudni kell, hogy a nagyobbik lányom imádja az őslakos indiánokat, számára az, hogy az utcákon is álomcsapdák vannak, és igazi őslakosok dolgoznak a boltban egy megvalósult álom. (És nem zavarja, hogy ezek az indiánok nem félmeztelen, tollas fejdíszt viselő emberek.) Számunkra pedig fontos,…

Bálnák, a folyó, meg minden egyéb 1.

Úgy esett, hogy mégsem azzal kezdem a második itt töltött évben a blogolást, hogy megérkeztünk és ez hogyan is történt, hanem elmesélem, mi történt egy hétvégén, kicsit később. Itt ilyenkor ünneplik a munka ünnepét, szeptember első hétfőjén, így a csütörtöki iskolakezdés után két nappal máris hosszú hétvégére vonult el az ország. És ez Québecben általában…

Annak idején, bezzeg, és a többi…

A minap azon gondolkodtam, hogy valamiféle európai, és még inkább magyar kényszerbetegség lehet a mások életébe való beledumálás, és a kérdés és minden átmenet nélküli ítélkezés és megmondóművész-lét. Ugyanis azt fontolgattam, mi az, ami NEM hiányzik, és mi az, amiért ennyire nyugalmasak a napjaim (eltekintve persze a gyerekek állandó visongásaitól és a mindennapos vitáktól, de…

Hazaút 2.

Mostanában két dolog tölti ki a napokat, azon túl, hogy életben tartom a családot. Az egyik az, hogy mit tegyek a bőröndökbe, a másik az, hogy hogyan éljem túl az első hetet otthon. Nem könnyű. Először is meg kell küzdeni azért, hogy ne rohanássá alakuljon az otthonlét. Bármennyire is hihetetlen, az ember nyaralni nem azért…

Hullámvölgyek

Mivel nem ez az első alkalom az életemben, hogy másik országban élek, mint ahol születtem és felnőttem, voltak elképzeléseim arról, milyen is lesz valójában idegen országban lakni. De még én sem gondoltam, hogy majdnem tíz hónap után is olyan lesz, mintha csak nemrég érkeztünk volna. Nagyon elszaladt az idő, és én még mindig alig ismerek…

Lila lufi

Az egész egy lila lufival kezdődött. Igaziból nem, az egész nem a lila lufival kezdődött, de ez pont április ,9-én történt. Szóval a családi napköziből egy lila lufival indultunk haza. Fújt a szél, hideg, északi, csípős szél, amit április 9-én azért eléggé zokon vettünk. De legalább sütött a nap. Persze a Manót cipelni kellett, mert…

Tavaszi szél

Tudom, tudom, még csak február van, én meg már jövök itt a tavasszal. És azt is tudom, hogy ebben az országban még nagyobb balgaság elhamarkodottan elkezdeni tavaszi levegőről áradozni, mint Magyarországon - ahol megtették ezt barátaim pár hete, most meg hullik a hó. Na de akkor is, álmodozni lehet. Ugyanis most úgy látom a helyzetet,…

Újra helló!

Így a téli pihenés után - ami a blogra is vonatkozott, újra itt. Nem történt semmi különös, amiért szünetelt a blog, egyszerűen csak együtt töltöttük az időt, aztán elkezdődött az iskola, és elromlott a számítógépem, és kevés dolgot utálok jobban, mint a telefonon pötyögni. Elég érdekes volt ez a téli szünet - miután korán érkezett…

Tél

Az iskolán kívül a legtöbben a télről érdeklődnek, mikor beszélgetünk. Mi tagadás, Kanada híres a teleiről. Volt már hó idén, de az így visszatekintve csak arra volt jó, hogy azt higgyük, menni fog ez lazán, ahogy otthon. Mikor én gyerek voltam, emlékeim szerint, voltak még elég rendes telek. A mínuszhúsz nem csak egy fura, ritkán…

Az első hó

Úgy hallom, sokan epekedve várják az első téli élményeinket. Hiszen Kanada híres a teleiről, ebből is adódik a blog nevében is megjelenő félreértés - ahol ilyenek a telek, az tuti északra van. Persze azért tegyük hozzá, hogy ez egy igen nagy területű ország, aminek egyes területei valóban eléggé északon vannak, de most nem is ez…