Itt van az ősz…

És most tényleg. Mikor legutóbb elmentünk a Mauricie Nemzeti Parkba őszt látni, még felénk minden zöld volt, és ott is csak pár fa kezdett színt váltani. Ehhez képest eltelt pár hét, és hirtelen minden tele lett színnel. Rettentően hiányoztak ezek a meleg színek, hiszen a tavasz és a nyár elég egyhangúan zöld errefelé. Mikor pedig…

Bálnák, a folyó, meg minden egyéb 2.

Szóval, ott tartottunk, hogy egy rezervátumban foglaltunk sátorhelyet egy vadregényes kempingben. Ehhez tudni kell, hogy a nagyobbik lányom imádja az őslakos indiánokat, számára az, hogy az utcákon is álomcsapdák vannak, és igazi őslakosok dolgoznak a boltban egy megvalósult álom. (És nem zavarja, hogy ezek az indiánok nem félmeztelen, tollas fejdíszt viselő emberek.) Számunkra pedig fontos,…

Bálnák, a folyó, meg minden egyéb 1.

Úgy esett, hogy mégsem azzal kezdem a második itt töltött évben a blogolást, hogy megérkeztünk és ez hogyan is történt, hanem elmesélem, mi történt egy hétvégén, kicsit később. Itt ilyenkor ünneplik a munka ünnepét, szeptember első hétfőjén, így a csütörtöki iskolakezdés után két nappal máris hosszú hétvégére vonult el az ország. És ez Québecben általában…

Annak idején, bezzeg, és a többi…

A minap azon gondolkodtam, hogy valamiféle európai, és még inkább magyar kényszerbetegség lehet a mások életébe való beledumálás, és a kérdés és minden átmenet nélküli ítélkezés és megmondóművész-lét. Ugyanis azt fontolgattam, mi az, ami NEM hiányzik, és mi az, amiért ennyire nyugalmasak a napjaim (eltekintve persze a gyerekek állandó visongásaitól és a mindennapos vitáktól, de…

Hazaút 2.

Mostanában két dolog tölti ki a napokat, azon túl, hogy életben tartom a családot. Az egyik az, hogy mit tegyek a bőröndökbe, a másik az, hogy hogyan éljem túl az első hetet otthon. Nem könnyű. Először is meg kell küzdeni azért, hogy ne rohanássá alakuljon az otthonlét. Bármennyire is hihetetlen, az ember nyaralni nem azért…

Hazaút 1

Egy ideje azon gondolkodom, hogy vajon mennyire fogom élvezni ezt a közelgő hazalátogatást. Van benne némi tapasztalatom, bár sosem mentünk ilyen messziről haza úgy, hogy esélye csak keveseknek volt meglátogatni. És sosem mentem még haza látogatóba gyerekekkel. Azt gondoltam, hogy talán valamit változtat majd a dolgon, hogy már vannak gyerekeim. Változtat, ugyanis még rohanósabb lesz…

Hullámvölgyek

Mivel nem ez az első alkalom az életemben, hogy másik országban élek, mint ahol születtem és felnőttem, voltak elképzeléseim arról, milyen is lesz valójában idegen országban lakni. De még én sem gondoltam, hogy majdnem tíz hónap után is olyan lesz, mintha csak nemrég érkeztünk volna. Nagyon elszaladt az idő, és én még mindig alig ismerek…

Juharszirup túladagolás a cukorszezonban (azaz jön a tavasz)

Ha már itt élünk Québecben, és ha már ilyen elképesztően hosszú ez a tél, kihasználjuk a hely adta összes lehetőséget, főként, ha evésről és ivásról van szó. No, nem azt szeretném mondani, hogy leisszuk magunkat, mert nem bírjuk elviselni a hideget, de azért erősen értékeljük a kisüzemi sörfőzdék adta lehetőségeket. Nem tudom, pontosan mit mutat…

Lila lufi

Az egész egy lila lufival kezdődött. Igaziból nem, az egész nem a lila lufival kezdődött, de ez pont április ,9-én történt. Szóval a családi napköziből egy lila lufival indultunk haza. Fújt a szél, hideg, északi, csípős szél, amit április 9-én azért eléggé zokon vettünk. De legalább sütött a nap. Persze a Manót cipelni kellett, mert…

Tavaszi szél

Tudom, tudom, még csak február van, én meg már jövök itt a tavasszal. És azt is tudom, hogy ebben az országban még nagyobb balgaság elhamarkodottan elkezdeni tavaszi levegőről áradozni, mint Magyarországon - ahol megtették ezt barátaim pár hete, most meg hullik a hó. Na de akkor is, álmodozni lehet. Ugyanis most úgy látom a helyzetet,…