Ugyan lassan vége a magyarországi hidegnek, azért később talán még hasznos lesz, ha leírom nektek, szerintem hogyan érdemes védekezni a hideg ellen. A téli öltözködésben van egy kis tapasztalatunk. Negyedik telünket húzzuk ki Kanadában, ez eddig a legenyhébb és legkevésbé havas hideg évszakunk, mióta itt vagyunk. Január előtt csak egyszer volt igazi hideg, és még egyszer sem ment igazán -20 alá a hőmérséklet. Ráadásul egészen januárig nem esett tisztességes mennyiségű hó sem. Sőt, karácsonykor 14 fok volt és ömlött az eső, ami tényleg elég szokatlan volt. Problémák vannak a jégréteggel is – a Szent Lőrinc folyón még mindig nem elég vastag a jég ott, ahol rendszerint ilyenkorra már be szokott fagyni. Tavaly és idén sem volt összefűggő a jég sehol sem a folyón, bárhol is jártunk.
Az a tapasztalatom, hogy teljesen más a hőérzet, ha párás a levegő, és még inkább, ha fúj is a szél. Nem mindegy, hogy van-e nap, az sem, hogy a nap mellé van-e pára és szél. Mikor nézitek az időjárás jelentést, érdemes a hőérzetre koncentrálni, mert az lesz a fontosabb számotokra, nem az, hogy a levegő valójában hány fokos. Ha saját időjárásállomásotok van, akkor sem mindegy, hogy hol van a hőmérő vagy az érzékelő – a mi ilyen eszközünk egy védett helyen van, ahol délelőtt napos időben tűz a nap. Míg a hivatalos mérés szerint -19 fok volt itt a minap, a napon -7 fok volt csak. Viszont az utcán ennél hidegebbnek éreztük a levegőt, ha nem is -19-nek, mert volt egy kis szél. De azért a nap melegített.
Én a magam részéről sokkal jobban fázom a -5 fokban, mikor felhős az idő és nagy a levegő páratartalma (itt ez gyakran van eleve 80% felett), mint -10 alatt, mikor süt a nap és nincs nagy páratartalom. A folyó mellett viszont bármilyen időben plusz egy réteget veszek a kabát alá, és mindig kerül lábmelegítő a cipőmbe, mert ott bizony tényleg csontig hatoló a hideg (ez a kifejezés ugyanúgy itt nyert valódi értelmet, mint a kormányfűtés a kocsiban.)
A legfontosabb az, hogy nem jó szorosan egymásra venni sok ruhadarabot. Sokkal jobban tartja a meleget cipő, nadrág, felső, ha van levegő a rétegek között.
A cipő:
A legjobb téli csizmák jó része két részből áll – egy betétből és a cipőből, és a kettő közötti rés is a része a koncepciónak. Persze pár hetes hidegért lehet, hogy nem érdemes ilyet venni, de ne legyen szoros a cipőtök – vastag zokniban sem lesz kellemes és nem fog sokáig melegen tartani, ha nincs hely a mozgásra és a meleg levegőrétegnek arra, hogy védjen. Az igazán jó téli lábbeli nem illeszkedik ezért pontosan a lábra, és még egy vastagabb zokni mellett is van benne hely.
A klasszikus, északi sarkvidéki őslakosok haszományos lábbelieji sem egy darab bőrből állnak, hanem több részből. Érdemes ezt a cikket átlapozni ezzel kapcsolatban.
És mindenképpen legyen elég vastag a talpa, különben alulról fogsz benne fázni. Az otthon vásárolt téli csizmáim egyike sem alkalmas az igazi hideg időben való közlekedésre, mindben 10 percet bír a lábam, mindegy mit veszek fel. Igen, az igazán jó csizmák nem kecsesek, de legalább hasznosak. Még a D betűs sportszerboltban vett hótaposó sem jó valóban, igaz, azóta javítottak a koncepción, de legalábbis a Kanadában kapható cipőik már jobbak. Ha mégsem lenne elég vastag a cipőd talpa, nem érdemes pár hét miatt venni egy igazán jó téli lábbelit, inkább egy hővisszaverős, gyapjú vagy thermo talpbetétbe fektess egy kevés pénzt.
Nekem két téli csizmám van itt, egyik sem csinos. Eredetileg nem terveztem ennyit, de így alakult. Az első, amit itt vásároltam, miután hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a hazai cipőim teljesen hasznavehetetlenek, nagyon klassz túracipő télre, viszont -10 alatt már nem elég, mert pont ez a plusz hely hiányzik belőle, amit feljebb említettem, így túl keskeny ahhoz, hogy igazán jól tudjam mozgatni benne a lábamat. Ezért aztán végül beadtam a derekamat, és lett egy Sorel bakancsom. A legegyszerűbb modell – egy küldő sima réted vastag talppal, és egy belső “zokni”, ami filcből van. Én még ebbe tettem egy plusz thermo gyapjú talpbetétet. Rengeteg benne a hely, ezért ha nagyon nagy a hideg, akkor egy igazán jó téli zokni mellé még egy lábmelegítő is elfér benne, és tényleg nyoma sincs a lábfázásnak. Nem mondom, hogy ez magától jött, sőt, a harmadik kanadai tél végére éreztem rá, hogyan tudok úgy órákat a szabadban tölteni, hogy egyáltalán vagy csak alig fázik a lábam.
Persze jó zokni nélkül nem jó egyik cipő sem.
A legjobb tapasztalataim a gyapjú és gyapjú keverék zoknikkal van. És persze azokkal, amik a teljes lábszárat védik. Érdemes befektetni pár pár ilyenbe. Ismét visszatérek a D betűs sportszergyártóra, hiszen odahaza ez áll a legtöbb embernek rendelkezésre és nem kerül benne egy vagyonba a sajátmárkás termék. És bizony az egyik kedvenc pár zoknim innen van, bár a kanadai új boltjukban vettem, de szerintem otthon is elérhető. Másik kedvencem a vékony, de igen hatékony gyapjú zoknik. De van már 7 pár nagyon jó zoknim, és az itteni hosszú télre bizony kell is ennyi. Amúgy bőven elég két-három pár. Kivéve, ha mint én, a párás őszi-tavaszi lucskos időben jobban fáztok, mert akkor a vékonyabb merino zoknik a legjobb barátaim.
A thermo harisnyák is jó szolgálatot tesznek, de én nem rajongok a harisnyanadrágért a nadrág alatt, így ilyenem egy van csak arra a nagyon kevés alkalomra, ha valahova télen szoknyában szeretnék menni.
A nadárág és ami alatta van:
A kedvenc téli ruhadarabom a bélelt farmerem. Nem szoros fazon – ahogy a lábamra sem veszek szoros cipőt, úgy a nadrágnál is érvényes, hogy lehetőleg ne feszüljön. Viszont vagy jól zárjon az alja, vagy legyen betűrve a cipőbe. Ilyenkor nem a divat, a csinosság az első, hanem hogy ne fázzunk 5 perc után a szabadban.
Egy bélelt nadrág vagy egy jó féle téli leggings egy nadrág alá jó befektetés lehet, akkor is, ha csak pár hétig tart a hideg. Ennél több réteget nem érdemes magadravenni, hiszen mozogni is kell, a mozgás pedig alapfeltételen annak, hogy ne fázzunk.
Nekem két felszerelésem van télre. Egyik sem sínadrág, mert amúgy nem síelek, viszont sokat sétálok. A már említett bélelt farmer, imádom. Arra az esetre, ha ez éppen mosásban lenne, van alternatívának egy újrahasznosított pet palackokból készül leggingsem, amit a vékonyabb anyagú nadrágok alá tudok felvenni. Ez a leggings nem fér már a bélelt nadrág alá, de ha olyan hideg van, hogy még ez a plusz réteg is kell, akkor nem nagyon járunk el itthonról. Ez a kombináció még nekem, aki alapvetően fázós, is elég -20 fokig bőven.
A felső részek:
A felsőtest védelme ennél sokkal egyszerűbb.
Az én kedvenc megoldásom -10 alatt: egy pamut trikó, egy vékony gyapjú aláöltözet vagy az omni-heat technikájú hosszúujjú felső, a két nagyon jó fajta téli pulóverem egyike (egyik sem pamut), és a nagyon meleg téli kabátom. Ha még ennél is hidegebb lenne, veszem fel a kis mellényemet – nem egy szoros dologra kell gondolni, inkább egy mini poncho, ami, mivel továbbra sem pakolom magam szoros rétegekbe, bőben elfér még a kabát alatt. Minden pulóveremnek magas a nyaka, amit ekkora hidegben viselek, és úgy tapasztalom, ez rengeteget segít abban, hogy ne fázzak – a nyakuk túlmegy a kabát nyakán, és nem egy plusz rétegként a sálat kell ide-oda gyömöszölni.
Ha nincs igazán jó téli pulóvered (bár ilyen talán csak akkor nincs valakinek, ha az elmólt tíz évben vált felnőtték, és nem, a mama kötötte régi pulüver nem ciki, mert úgysem mutogatni tervezem, az csak a kabát kiegészítő rétege), érdemes egy magas nyakú mellényt venni a pamut vagy vékony gyapjú pulcsira, de egy akármilyen, nem szoros ujjatlan réteg a pulcsira jó lesz.
Ha fázik a derekad, és nem elég hosszú a pulóvered, de nem akarsz extra drága ruhadarabba belefektetni a pénzt, vagy éppen egyáltalán nem szeretnél ezért vásárolni, akkor köss egy kendőt a derekadra a pulóver alá, ami legalább a fenekedet fedi még. A legjobb esetben persze eleve ilyen hosszú a pulóver. Kapható szuper derékvédő is, és persze lehet varrni is. A legszuperebb, de drága eszköz pedig a szoknya, amit kifejezetten arra gyártanak, hogy a feneket és combot védje a nagy hidegekben, ugyanakkor sokkal szabadabb mozgást biztosít, mint még egy réteg a nadrág alatt, vagy egy sál a derék körül. Nekem ilyen nincsen, még, de el tudom képzelni a hasznát több esetben is, és egyáltalán nem tartom mindenképpen hasztalan dolognak ezeket.
Erre a pár rétegre kerül a kabát. A kabát pedig semmi esetre sem egy fast fashion divatmóka, hanem egy tisztességes téli kabát legyen. Ez lehet a régi, örökölt irhabunda is (nekem a kedvenc kabátjaim ezek, sajnos persze egyiket sem hoztam ki magammal ide. Mindegyik családban kerengő ilyen bunda legalább 30 éves, örökölt darab). A régi egyéb kabátjaim nagy része nem hordható a rendes téli hidegben, ellenben a sportkabátom a D betűs sportboltból a mellénnyel pluszban kiválóan működik -10 fokig.
A kabát ujjának vége jó esetben elzárja a hideget, ha nem, akkor húzd rá a kesztyűt, vagy legyen hosszabb a pulóver ujja, mint a kabát. Ha már a kesztyű szóba került: legyen valódi kesztyű, nem elég, ha jól néz ki. Sokkal jobbak az egyujjas kesztyűk, mert az ujjak melegítik egymást, mint az ötujjasok, amiben sokkal hamarabb fog fázni a kezed. Tudom, hogy nem az mutat jól, de az lesz az, amiben nem fogsz fázni. Nem véletlen, hogy egy északi nép sem hord ötujjas kesztyűt télen.
Nekem, bevallom, ugyanúgy két meleg kesztyűm van. Az egyiket -10 alatt, a másikat -10 felett hordom -5 fokig. Ennél melegebb időben már működnek a régi, Budapestről hozott kesztyűk. Ez alatt viszont semmi hasznuk. Ötujjas kesztyűt viszont csak 0 fok felett veszek fel, illetve ha vezetek. (Mondtam már, hogy van értelme a kormányfűtésnek, ha az ember olyan vidéken él, ahol az év legalább 4 hónapjában ritkám megy fagypont fölé a hőmérséklet?) A harmadik jobb kesztyűmet Finnországból kaptam, ez is klassz, de -5 fokig maximum, utána már semmit nem ér.
És a többi kiegészítő? A sál egy olyan dolog, aminek sokkal kevesebb hasznát veszem, mint régebben gondoltam volna. sokat viselek kendőket és sálakat, de sosem télen. Télen csak akkor veszek fel ilyesmit, ha nem magas nyakú a pulóverem, vagy ha fúj a szél. Akkor is kívül hordom, és nem belülre pakolgatom. Sőt, ha igazán hideg van, akkor egy széles sálat tekerek magamra úgy, hogy a vállamat is fedje. Persze a fejet is kell védeni – a sapka lehet divatos, ha rendesen fedi a fejedet, nem fúj át rajta a szél, és a füldere is húzod. Külön jó, ha gyapjú és bélelt. A régi usánkák gyerekkorunkból a legjobbak (a gyerekeim is ilyet hordanak már -10 alatt). Amúgy nem ér sokat az olyan sapka, ami csak csinos. És a kapucni is hasznos eszköz, nem csak dísz, ha fúj a szél, tedd a fejedre. Amúgy sosem gondoltam volna, de egy jó kabáton nem haszontalan az, ha a kapucni, az inuit kabátokhoz hasonlóan, alaposan túllóg a fejen, vagy van egy (mű) szőrme pereme (és itt nem a szőrmét szeretném népszerűsíteni, csak azt kiemelni, hogy jó kabátnál ez valójában nem egy divatkiegészítő csak. Az is érdekes, hogy a hagyományokat őrző, északon élők szerint, a műszőr nem is véd igazán jól). Az olyan hideg éghajlaton, mint ami itt van, azaz vannak hetek, mikor -15 alatt van nagyon párás, szeles idő, amikor a párát folyamatosan apró jégként fújja a szél az arcodba, és olyan, mintha vágná a szabadon lévő bőrt ez a sok apró szilánk, na akkor a kapucni eleve ott van mindenki fején, de ez a túlzó rész vagy plusz szőrme perem felfogja ezeket és a szelet is, és sokkal elviselhetőbb az a kevés idő is, amit a szabadban töltünk.
Nekem az itteni kabátomon nincs szőrme. A magyar téli kabátomon van, de azt sosem hordom ilyen hidegben, így teljesen haszontalan az a műanyag szőr szél. Viszont a kabátom kapucnija olyan szabású, amilyen az inuitok kapucnija, és bizony a hőérzet az ilyen nagy hidegekben sokkal jobb, ha a fejemen van, mint ha nincs.
Ha érdekel, hogyan öltözködtek az északi népek, ez az oldal erről mesél.
A képek felhasználása engedélyköteles.
Fenn, a messzi északon 