Talán emlékeztek még, tavaly írtam először arról, amit én csak Nyugis decembernek nevezek. Akkor még senki nem gondolta, hogy 2020 így alakul majd, ilyen kiszámíthatatlan, keszekusza, feszültségekkel teli lesz. Éppen ezért gondolom úgy, hogy idén mindennél nagyobb szükségünk van arra, hogy a téli ünnepek nyugalomban teljenek, ne pedig fokozott feszültségben, hiszen abból van elég amúgy is. Talán különösen jó alakalom ez arra, hogy kicsit gyakoroljuk a lassulást, a tudatos jelenlétet.
Tavaly ezt írtam:
“…mivel én szeretem szeretni a karácsonyt, és ezért a nyugis december számomra az egyik legfontosabb dolog az évben. Valójában már november közepén elkezdődik – ilyenkor kezdek el nagyon vágyni arra, hogy lelassuljunk, kicsit kikapcsoljunk. Ilyenkorra lesz sok a digitális világból, sokszor ilyenkorra omlik le a védekező rendszerem, ami segít kiszűrni azt, ami nemkívánatos ebben a virtuális világba, és így gyorsabban és gyakrabban leszek feszült és ideges, sokkal több hibát is vétek.
Nem az a célom ebben az időszakban, hogy teljesen kivonuljak a közösségi médiából, de jól esik egy kicsit hátralépni, venni egy nagy levegőt, és felmérni, mire van valóban szükségem, és mire nem.
Tavaly ilyenkor elkezdtem nagyon feszült lenni, de szerencsére akkor szembejött a Mindful Christmas akkori száma, valamint pár tudatos jelenléttel (mindfulness) kapcsolatos könyv, és ezek rengeteget segítettek.
Azt gondolom, nem muszáj minden elvárásnak megfelelni. Meg kell találnunk a magunk útját-módját, a saját értékeinket és mértékeinket. Utána el kell fogadtatni a környezetünkkel, hogy bizony esetleg mi nem szeretnénk hatalmas családi vacsorát, vagy nem akarunk halat főzni, esetleg szeretnénk, ha nem a felesleges ajándékokról szólna az este. Tudni kell kérni, elmondani. Határokat kell szabni. Magunknak és másoknak is. Tudni kell nemet mondani.
Ez rettentő nehéz, és nagyon sok konfliktussal jár sokszor. Hiszen “a család a legfontosabb”, “csak egy alkalom az évben”, “hal nélkül nincs karácsony”, “mi az hogy nincs bejgli?”, “az én unokám, azt veszek neki amit akarok” kaliberű mondatok sora hangzik el, ha valaki felveti, hogy esetleg lehet máshogy is.”
Mivel az én egyik szeretetnyelvem az étel (nem a sok, hanem a jó), számomra az egyik legfontosabb pontja az adventi készülődésnek, de az egész télnek, az ételek készítése, és elsősorban a sütés. Mert bár sokat írok arról, hogy főzök, mégis azért igazán sütni szeretek. Ezért az én nyugis decemberem legfontosabb pontja a sütési terv. Hogy tudjam, mit mikor készítek, mihez mire lesz szükségem, ami nem mindig van itthon, vagy nem megfelelő mennyiségben, és hogy tudjam, hol találtam az adott receptet, ne keresgélni kelljen újra és újra. Ezzel a legfontosabb pontját valósítom meg az én listámnak abból, mi elengedhetetlen a nyugalomhoz – és ez a tervezés, de nem túltervezés. Ahol pont annyi fér bele az időbe, ami nekem még jó, de nem tervezem túl.
Az utóbbi években határt kellett magamnak szabnom. A karácsonyi sütemények, amikor még otthon éltünk, elsősorban az ajándékok voltak acsaládnak és barátoknak, és hajlamos voltam túlvállalni magamat. Fontosabb volt ez, mint bármi más, minden nap sütöttem, állandóan ezen pörögtem, ezért aztán elég feszült és ideges lettem igen hamar.
A tervező két oldalas, tíz receptnek van rajta hely. Ez is elég sok. Természetesen senkinek nem szeretném ezzel azt üzenni, hogy tíz különféle receptet kell keresni és megsütni. Legkevésbé viszont azt nem szeretném, ha azt gondolná bárki is, ez a terv szentírás. Ez csak terv. És a tervek jellemzője, és erre magamat is többször emlékeztetem, hogy változnak. Rugalmasan kezelem a listát, és gyakorlom az elengedést akkor, amikor azt látom, hogy valami nem fér bele.
Van fontossági sorrend, ezért írom fel külön a kedvenc recepteket. Vannak olyan sütemények is, amiket eddig még nem készítettem, de egész évben szemeztem velük, ezekből is egyet fel szoktam venni a listára. És mindig úgy tervezek, hogy olykor a gyerekeket is bevonjam a konyhai munkába, és elhívhassák a barátaikat is sütni (és aztán persze kóstolni is).
Mikor készen vagyok a tervezgetéssel, és kitaláltam a karácsonyi menüt is, utána jöhet a nyugis december naptár, amibe bele fog kerülni az én idő, a közös idő, a sütés–főzés, a pihenés, és ha van és lehetséges, a család és a barátok. Adventre azt is megosztom veletek. 🙂
A tervezéshez nézzetek körül a blog karácsonyi receptjei között, de a kekszek közül is bármelyiket érdemes kipróbálni. És persze a kuglóf is egy nem túl bonyolult, cserébe nagyon szép sütemény lehet az ünnepekre, akár az asztal díszeként is.
Az abszolút favorit: https://amesszieszak.com/2019/12/12/melaszos-keksz/
Egy elzászi karácsonyi aprósüti: https://amesszieszak.com/2019/12/20/az-utolso-karacsonyiak/
A gyerekek kedvencei https://amesszieszak.com/2017/12/19/alapsuti-alaprecept/
A kedvenc svéd https://amesszieszak.com/2018/12/21/sved-boltos-keksz/
Mikulásra elzászi kalácsok: https://amesszieszak.com/2019/12/09/manala-kalacs-emberkek/
Mézeskalácsok: https://amesszieszak.com/2017/12/05/mezeskalacs/
A juharszirupos keksz: https://amesszieszak.com/2017/12/05/mezeskalacs/
És az összes keksz recept, ami eddig felkerült a blogra. 🙂
Fenn, a messzi északon 
Szia! Lesznek karácsonyi ételek is a blogon? Olyanok, amik nem sütik?:) Engem érdekelne, miket főzöl karácsonykor.
KedvelésKedvelés
Tervezek igen, menütervvel. Remélem, bele is fog férni az időbe. A sütik olyanok, hogy muszáj, különben végem, meg az énidőm is, de idén már nagyon szeretnék menüötletet is adni. Vega vagy húsos legyen inkább?
KedvelésKedvelés
De jó! Már úgyahogy megterveztem a menünket, de szívesen olvasnék még vega ötleteket, és persze a korábbi sütiket is átböngészem az oldaladon:)
KedvelésKedvelik 1 személy