Mélypont

Elkezdődött az ügyek intézése, és nem állítanám, hogy pozitív mérleggel zártuk a hetet.

Pontosabban a hangulat nem valami fényes. Azt hiszem, családilag  most kicsit soknak és végtelennek látjuk azt, ami a következő hónapokban vár ránk.

Elkezdtük például kitölteni a papírokat, amit a kinti nagyon menő ügyvédi iroda küldött. Ha csak ennyi lesz a feleslegesnek tűnő vacak a vízumigénylésben, akkor egye fene, legyen. Ettől persze még kitölteni kismillió papírt elég idegesítő.

Azért a kanadaiak is kérdeznek furákat, de legalább nem arra kell igennel vagy nemmel válaszolni, hogy fel szeretném-e őket amúgy robbantani. ( Nem szeretném. )

Meglepő módon, egyelőre még nem akarnak azért mindent behatóan tudni rólunk, nem kell oltási könyvet és pedigrét prezentálni, de azért lett egy vastagabb paksaméta minden fénymásolattal együtt.

De ezek mellett még van a két oldalas “to do” listám, amiről most kb. egy dolgot húzhatok le, és a legrosszabb az egészben, hogy még mindig nem tudjuk, pontosan mikor és milyen ütemben is költözünk. Így meg kicsit nehéz belefogni alapvető dolgokba. Azt viszont legalább megtapasztalhatta a Francia, hogy a HR osztályok pont olyan hatékonyan (nem!) dolgoznak az Óceán összes oldalán.
A hét végén ráadásként leszakadt a polc a képregényekkel, eltörte a két hónapja vásárolt étkezőasztalt. A jó hír, hogy már nem ültünk alatta és a macska is időben elszaladt. ( Monty Pythonék óta tudjuk, hogy mindig a jót kell nézni … )

De legalább már van útlevelem. Rém ronda …

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s