Ez a szegény város tévedésben él. Úgy hívják, hogy Három Folyó, közben meg nem is.
Az úgy kezdődött, hogy megérkeztek a franciák a Szent Lőrinc folyón felfele hajózva, és az egyikük, név szerint Dupont-Gravé, elnevezte Trois-Rivieres-nek, azaz Három Folyónak a helyet, ahol a Szent Lőrinc folyóba bele folyik a Saint-Maurice folyó. Aztán 1603-ban Champlain (nagy történelmi személy, már ha a nagyságot a gyarmatosítás kapcsán lehet értelmezni) úgy gondolta, ez megfelelő hely egy új település felépítéséhez, ami 1634-ben nagyjából el is kezdődött, és Trois-Riviere lett Új-Franciaország második állandó városa. Az eredetileg kereskedelmi pont, később közigazgatási székhely lett, majd oktatási központtá és ipari várossá nőtte ki magát.
(Na persze nem a franciák voltak az elsők, akik erre jártak, ez a terület az Argonkín és Abenaki indiánok egyik nyári pihenő helye volt. Akiket lassacskán kiszorítottak a franciák, ahogy az jó gyarmatosítóknak illik.)
De hát most előttem a feladat, hogy megmagyarázzam a hét évesnek, hogy ugyan a város neve Három Folyó, de rohadtul nem három folyó van itt. Néztük együtt a minap a térképet, és ő kutatta, hogy hol a harmadik folyó, mert akárhogy is nézte, csak kettőt lát.
A félreértés valójában egy optikai csalódásból adódik. Mikor felfedezőink megérkeztek, három folyónak nézték a Saint-Maurice folyó három csatornáját a torkolatban, ahol a Szent Lőrincbe folyik. Itt valójában két sziget alakítja ki ezt a három csatornát, az egyiken most egy gyár áll, a másik pedig a helyi szabadidő-központ (zanzásítva). És van amúgy egy harmadik sziget is, de az ebből a szempontból nem volt mérvadó.
Szóval, ha nagyon nagyon bele akarok kötni, nem is három, hanem négy, ha a Szent Lőrincet is beleszámolom, de valójában csak kettő, de semmi esetre sem három.
Lehet, hogy Halifaxba kellene költözni, annak nincsenek ilyen problémái.
Fenn, a messzi északon 