Két hét, és a Franc elreppen a kanadai nyárba, mi meg itt maradunk a magyar kánikulában.

Az az igazság, hogy igyekszem nem koncentrálni erre a két hónapos szingliségre, de azért mikor mégis hagyom magamat belegondolni, akkor kisebb pánikrohamok törnek rám. Most az, hogy én mosottkaka leszek a két hónap végére, az egy dolog, de mi lesz a gyerekekkel?

Tudom, képzeljem el, hogy vannak nők, akik tényleg szinglik és azok is maradnak, esetleg még a gyerekszám is nagyobb, és ők is megoldják. Na de ott is megszenvedik a gyerekek, pláne az elején, amikor előáll az új helyzet. Tudom, hogy nem ugyanaz, mert én mondhatom nyugodt szívvel a lányoknak, hogy apjuk majd megjön értünk, és felszállunk a repülőre együtt, és jön a nagy kaland. De akkor is ott lesz ez a két kerek hónap, amit jó lenne a lehető legegészségesebben átvészelni, esetleg még jól is érezhetnénk magunkat. Nem gondolhatok mindig arra, hogy másnak is volt már rossz, meg még ennél sokkal rosszabb is. Mert nekem a saját szarommal kell elsősorban megküzdenem, és attól sem nekik, sem nekem nem lesz jobb vagy könnyebb, hogy annyira együtt érzek, hogy nem merem magam sajnálni cseppet sem.

(Miért van az, hogy ha az ember kicsit belekeseredik az életbe, vagy felmerülnek ilyen dolgok benne, akkor mindjárt kapja az osztást, hogy “bezzegnekem”, “annak idején még szarabb volt”, “te azt nem tudhatod”? Nem tudhatom, de ettől még szar, és mondjuk nem árt megosztani ezt másokkal. Persze nem szabad mindig nyafogni, de én most egy ilyen nyafogó fázisban vagyok, és azt hiszem, kicsit azért mégis jogosan. Igen, nem szeretem ezt a magyar módit. Olyan, mintha versenyeztetné mindenki a baját, holott mindenkinek a saját gondja gond, és magának kell megoldania. Ki vagyok én, hogy eldöntsem, hogy az ő tyúkszeme semmi az én szemölcsömhöz képest? És mindenki mindent máshogy él meg. Szóval ez, bakker, nem egy rohadt szenvedési verseny. És igenis nekem most vacak.)

Szóval, hogy az alapdilemmához visszatérjek, hogy érinti majd ez a gyerekeket? És hogy kellene ezt kezelni? De tényleg? És ezt úgy kérdezem, hogy én egy rohadtul egyke, nagyon elvált anyával nőttem fel. Tudnom kéne, hogy akkor hogyan lesz ez? Mondjuk nem kéne, mert nem emlékszem olyanra, hogy család, meg apa és anya. Olyanra emlékszem, hogy néha felbukkan apa, meg ott alszik valahol a lakásban, de nem voltunk egy család. És mivel én ezt ismertem csak, nagyon nem vágott földhöz. De itt egy 7 éves és egy 3 éves gyerek van most, akik viszont pontosan tudják majd nem csak azt, hogy az apjuk visszajön majd, hanem azt is, hogy milyen, amikor itt van. Na jó, a kicsi talán még nem fogja érteni azt, hogy ez nem mindig lesz így.

Persze lesz azért segítség, legalábbis most úgy tűnik ezzel nem lesz gond. És ha nagy szerencsém van, akkor sem a lakásfelújítás nem zúdul egyedül az én nyakamba, sem a táborokkal járó plusz jövés-menések. De a gyerekeknek akkor is én leszek az egyetlen szülő, akkor sem bízhatom a hatvan fölötti anyámra az összes nyűgüket este, az ő válla sokkal rosszabb állapotban van, mint az enyém.

És aztán meg majd megjelenik az apjuk. És felpakol minket és elmegyünk egy nagyon másik országba, ahol olyan akcentussal beszélnek, amit nem fogunk érteni, tök idegen lakásban lakunk, és az össze ismerőst hátrahagyjuk. De az már egy következő téma.

Már csak két hét…” bejegyzéshez egy hozzászólás

  1. Meg fogod oldani. Nem tépelödj rajta, hogy hogyan. Látom vannak terveid (segítség), ez jó. Minden más meg jönni fog úgyis magától. Ja, és jogod van nyafogni 😀 mindenkinek a saját problémája a legnagyobb és ez így is van rendben. Szóval nyugi. Meg fogod oldani, egész egyszerüen azért, mert muszáj. 😉

    Kedvelés

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s