Sosem értettem azt, amikor valakinek egy-két polcnyi tisztítószere van otthon, de amióta ezt a csodaszert készítem, már kiürült teljesen a szekrény, és már csak a padlótisztítót kell valami házi kotyvasztmánnyal helyettesítenem.
Nagyon egyszerű a képlet: fogom az ecetet, ami az esetemben 7%-os, mert ennél erősebb nincsen errefelé.
Fogom a limonádé vagy citromossüti vagy reggeli citromos víz után maradt citromhéjakat, és ahogy vannak beletömködöm őket egy befőttes üvegbe, majd felöntöm őket az ecettel. Beteszem a lezárt üveget a mosogató alatti polcomra, és egy hétre el is felejtem.
Ha kicsit illatosabb keverékre vágyom, akkor egy szál rozmaringot is teszek az üvegbe.
Egy hét múlva a citromos ecetet beleöntöm egy spricnis flakonba. Én egy olyan flakont használok, amit még az előző albérlő hagyott itt valamiért, de egy kiüresedett tisztítószeres flakon is jó. Kicsit felhígítom vízzel.
Mikor nagyobb takarítást rendezek a fürdőszobában, akkor ehhez a keverékhez adok némi folyékony szappant is, amúgy így magában használom. Mindenre is. A konyhában a mosogatóra, a felületek tisztítására, a csaptelepek vízkőtlenítésére. A fürdőszobában ezzel takarítok mindent. Ha ablakot mosok, akkor is ezt veszem elő. Gyakorlatilag mindenre jó.
Volt, hogy megkérdezték tőlem, nem zavar-e az ecet szaga. Engem egyrészt nem, nem zavar, másrészt a citrommal sokkal kevésbé erős ez a szag. Másrészt nem marad meg a szaga használat után. Ez szerintem csak egy olyan dolog, amitől elszoktunk – annyira hozzá vagyunk szoktatva a szagos, agyonparfümözött termékekhez, hogy már el sem tudjuk képzelni azok nélkül az életünket, és azt hisszük, minden más büdös, vagy ha valaminek nincsen illata, akkor az nem elég jól tisztít.
Más azt kérdezte, elég jól tisztít-e. Nos, nem vagyok vegyész, de nincs rá panaszom. Nem vízköves semmi, csodásan csillog tőle a fém, a tűzhely is csinosan tiszta, a szappant is leszedi a fürdőkádról. Úgyhogy azt gondolom, hogy remekül működik.
Használjátok bátran.
Fenn, a messzi északon 