Közhelyek – a hideg, az iglu, a jegesmedve, a hód és a favágó 1.

Igen, Kanadában hideg van. Télen. És a tél hosszú. És elég sok a hó is.

Akkor ezt tisztáztuk. Ha nagyon szigorúan nézem, errefelé a tél decembertől márciusig tart, de én úgy tekintek a télre, mint arra az időszakra, ahol közelebb van a hőmérő higanyszála a 0 fokhoz, mint a tízhez, és nagy eséllyel eshet hó. Nincsenek színek, és a gyereknek téli ruhába kell iskolába menni. Alig látom a helyi macskákat a kertben, és a madarak meg mókusok kérnek enni. Számomra ez a kanadai tél.

Az első telünk egy klasszikusabb tél volt. Valamikor decemberben leesett az első igazi hó, ami már nem olvadt el, volt egy hosszabb, nagyon hideg időszak, aztán jöttek a hóviharok, az utolsó valamikor áprilisban, miközben márciustól olykor olvadt, ami után lefagyott, majd megint olvadt, és végül április végén már szinte nem volt hó a mi környékünkön.

kép innen

Ez a tél más. Ezidáig három méter hó esett le, az első havazás november közepén volt. Ebben az évben eddig három hóvihar volt, és rengeteg ónos eső, cserébe nem volt olyan hosszan nagyon hideg. Még így is elmaradunk a rekord, öt méteres hótól, és könnyen lehet, hogy így is marad. Így sem tudják hova tenni már a havat.

Azonban a tél után még mindig marad nagyjából hat hónap, amikor nincs hó és hideg. Mondjuk tavasz sem nagyon, pláne akkor nem, ha az elképzelésünk a tavaszról az, amikor hóvirágok nőnek, majd tulipánok, rügyek fakadnak, madarak csivitelnek a fákon, és szépen, lassan kibontakozik a természet. Persze mindez mind megtörténik itt is, de nagyjából májusra, mikor a sár kezd felszáradni, bár nagyon havas években júniusban is még az ár és a mocsár az úr sok helyen. Itt is kirügyeznek a fák, meg énekelnek a madarak is – idén például már most, februárban hallottam cinkéket sokáig zajongani, de azért azt nem mondanám, hogy az elvétve tavaszinak tűnő fuvallatokon kívül bármiből is tavaszra lehetne következtetni. Talán még a fények tavasziak, aztán kinyitom az ajtót, és -10 fok van. Inkább visszamegyek a szobába. Most, mikor ezt írom például zuhog a hó.

Itt az, ami számomra a tavasz, az egy mocsaras, ragacsos, szeles, hűvös valami. Napsütés van, de napsütés van télen is – amint -10 alá megy a hőmérséklet, rendszerint. De májusig nem is reménykedünk a zöld színben vagy virágok tömegében. Gyanítom, hogy a tulipánjaimmal nem fogok látni, találkozni idén, hiszen június végén hazautazunk nyaralni.

A kép forrását nem ismerem, a Pinteresten találtam.

A nyár elég hosszú. Számomra június már nyár, bár a helyiek a tavaszhoz sorolják. Ha nincs eső, akkor rendszerint a szél ugyan hűvös júniusban, viszont szélcsendes napokon melegünk is lehet már. Készséggel alkalmazkodom azonban a quebeciekhez abba, hogy a szeptembert a nyárhoz kell sorolni. A szeptember csodálatos. Bár a nyarak elég esősek , melegek is, és rettenetesen párásak, a házakban meg lehet fulladni, cserébe azonban csodásak. És egyszer csak, valamikor szeptember végén, átvált a nyár indián nyárba, és két-három hétig semmihez sem fogható színkavalkád vesz körül. Kanada gyönyörű ország, de akkor, október elején, nincs párja.

Ezután jön pár hét ősz, majd indul újra a tél.


Ami az iglut illeti, természetesen az emberek többsége nem igluban él. De persze senki nem akadályoz meg abban, hogy a kertben építsünk egy hókunyhót, van jéghotel is a közelben, és bizonyára őslakosok építenek még iglukat.

Ugyanakkor ostobaság általánosságban beszélni Kanadáról. Kedvenc témám, hogy miért nem messzi észak a mostani lakhelyünk. Az egyik kedvenc ábrám erről itt található. Velünk Franciaország van egy vonalban, és alig vagyunk északabbra, mint Budapest. A Kanadai Statisztikai Hivatal adatai szerint az egész ország alapterülete 9 984 670 km² . Ezzel a világ második legnagyobb országa. A legnagyobb távolság két kanadai pont között 5 514 km, ami Új-Fundland és Labrador legkeletibb pontja és Yukon legnyugatibb pontja között van. Párizs nagyjából ilyen messze van Montrealtól.

kép inne


Közben az észak-déli legnagyobb távolság sem kicsi: 4 634 km, Nunavut és Ontario legtávolabbi pontjai között.


Ebből természetesen az is következik, hogy nem lehet az itteni időjárásról sem általánosságban beszélni. Egyszer egy Torontóban élő hölgy mondta, hogy igen, Québec híres a havas telekről. Toronto pedig a párás forró nyarakról. Ugyanakkor nemrégen a Franc Halifaxban járt, ahol egy centi hó sem volt, de elég Montrealban a városból átkelni a Szent Lőrinc-folyón, és máris már az időjárás – míg a folyó északi oldalán hó esik, a déli oldalán lehet, hogy csak ónos eső. De Montreal, Trois-Rivieres és Quebec város között is hatalmas a különbség sokszor – míg nálunk karácsony körül legalább maradt némi hó az ünnepek előtti olvadás után, addig Montrealban addig csak ónos eső esett. Québec városban mindig sok a hó, mindeközben Vancouverben nagyon ritkán van igazi hideg vagy havazás.

Egyszóval, itt is van négy évszak, de aki rosszul viseli a telet és a havat, az ne télen látogasson Kanadába.

A jegesmedvékről, hódokról és favágókról majd legközelebb.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s