Igazi, vajas, három összetevős keksz. Skót. És érdekes módon semmi spórolós nincs a skót dolgokban. Például, egy igazi jó shortbread dugig van vajjal. És az az igazság, hogy úgy igazán finom.
A legenda szerint Mária, skót királynő rajongott a hagyományos, alsószoknyát (petticoat) formáló vajas süteményért, amit köménnyel ízesítettek akkoriban. A három összetevő, a cukor, a vaj és a liszt 1-2-3 arányban kerül a tésztába (bár az én receptem ezt nem követi pontosan). Vannak receptek, amelyek rizs- vagy kukoricalisztet is használnak, de én ezekkel nem élek. Lehet kevesebb lisztet is keverni bele, ahogy felveszi a vajas keverék a lisztet. A végén egy nagyon omlós tésztát kell kinyújtani, de ha nem elég omlós, akkor nem is lesz igazi shortbread.
Ami biztos, hogy ez egy porhanyós sütemény.
Sütésnél érdemes figyelni, hogy ne nagyon kapja meg a meleg – a sütemény jobb esetben teljesen fehér. Mikor kivesszük a sütőből, pár percez érdemes még a sütőlapon pihentetni, mert elég puha és törékeny melegen. Teljes kihűlés után fém dobozban eláll pár napig probléma nélkül.
Ha variálni szeretnétek a recepten, lehet bele aszalt áfonyát vagy csokidarabokat is keverni.
A shortbread hagyományosan három formában készül – a háromszög alakúban, a hosszúkás alakban és kerek, hagyományos keksz formában. Szabadon lehet válogatni, én most a hosszúkás rudakat választottam.
Shortbread
125 gr szobahőmérsékletű vaj
55 gr kristálycukor
170 gr finomliszt
Előmelegítem a sütőt 180 fokra.
Kibélelek egy tepsit sütőpapírral.
A vajat és a cukrot a robotgéppel habosra elkeverem. Beleforgatom a lisztet és kézzel összegyúrom. Kiborítom az egészet egy enyhén lisztezett munkalapra vagy gyúródeszkára, és sodrófával óvatosan 1 centiméter vastag téglalapra nyújtom. Egy kés vagy pizzavágó segítségével téglalapra vágom őket, és a tepsibe emelem őket. Megszurkálom a tetejüket villával. Ha valaki cukrosabban szereti a kekszeket, itt érdemes megszórni kristálycukorral. Az egész tepsit fél órára a hűtőbe teszem pihenni.
A pihentetés után mehet keksz a sütőbe. 15 perc alatt sápadtra sütöm. De aki ropogósabban kedveli, az sütheti ilyen csinosabb aranybarnásra is őket.
Mikor készek, kicsit hagyom őket megszilárdulni a tepsiben, majd egy rácsra átemelem őket. Mikor teljesen kihűltek, egy fémdobozban tárolom őket.
Fenn, a messzi északon 