10 hét 10 keksz kihívás: cookie – két recept

Azt hiszem elmondhatjuk, hogy az a legszebb a cookiek világában, hogy nem szépek. Ezért aztán azon nem kell izgulni, hogy hogyan néznek ki. Ezért aztán tökéletes recept a tavaszi szünetre (ami itt most van, bár nem nevezik, érthető módon, tavaszinak), mivel a gyerekekkel is könnyen elkészíthető. Egyik recept sem kíván túl nagy sütőtudományt vagy tehetséget. Mindenkinek ajánlom.

Cserébe rendkívül változatosak. Én most két olyan receptet hoztam, aminek kivételesen szinte minden arányát megtartottam az eredeti recepthez képest, sőt, az egyiken semmit nem is változtattam. Természetesen nem is én lennék, ha a másikat követtem volna szóról szóra…

A kekszek állaga sok fajta lehet. Van a klasszikus cookie, de gyakran lehet kapni a kissé “rágósabb” típusút, sütisebb, omlósabbat, vagy akár a roppanósabb, igazi kekszet is. Rendszerint az egész a cukor fajtáján és arányán (fehér, barna vagy mindkettő), a térfogatnövelőn (szódabikarbóna, sütőpor vagy mindkettő) és a liszten múlik. Az sem mindegy, a vaj milyen formában kerül bele (olvasztott vagy puha, és hogy azelőtt, hogy a tésztába kerül, elkeverjük-e habosra vagy sem.)
Ehhez a tojásos, cukros, vajas, lisztes masszához szokás adni csokidarabokat, és azért általában kerül bele valami dióféle is.
Fontos, hogy ha puhábban, “rágósabban” szeretitek ezt a fajta kekszet, a hűtést hagyjátok el. ha a ropogósabbat szeretnétek, ami vastagabb, sütés előtt hűteni kell.
A mindenegyben módszernek köszönhetően gyerekeknek sem túl nagy kihívás, valamint kezdő sütők számára is jó első receptek ezek.

Cookie tudomány röviden. Innen.

A család kedvence, a klasszikusabb Csokidarabkás, diós keksz egy Ottolenghi könyvből származó recept. Vegyesen használok bele diót és pekándiót, de el lehet hagyni őket – ebben az esetben érdemes plusz csokit beletenni. Ha tudtok, inkább csokichipset (csokicseppeket) használjatok darabolt csokoládé helyett, azok jobban tartják a formájukat. Lehet a csokifajtákat keverni is, ahogy én szoktam – most fehér- és étcsoki cseppek kerültek a sütibe.

  • 120 gr dióféle
  • 250 gr puha vaj felkockázva
  • 200 gr világosbarna cukor
  • 200 gr kristálycukor
  • 1 1/2 evőkanál (kb. 22 ml) vaníliakivonat
  • 2 nagy tojás
  • 560 gr finomliszt
  • 1 evőkanál (kb. 15 gr) sütőpor
  • 1 kiskanál (6 gr) só
  • 260 gr csokicsepp vagy darabolt étcsokoládé

Elsőként előmelegítem a sütőt 170 °C-ra.
A diót egy sütőlapon szétterítem és tíz percen át pirítom a sütőben. Hagyom a tepsiben kihűlni. Mikor kihűlt, felaprítom szimpatikus méretűre.

A vajat és a cukrot a robotgéppel magas fokozaton két percig keverem. Hozzáadom a vaníliakivonatot és a tojásokat, külön-külön egymás után. Alacsonyabbra veszem a fokozatot a gépen, majd belekanalazom a sütőporral és sóval elkevert lisztet. Mikor nagyjából homogén a tészta, mehet bele a csoki és a dió. Lekapcsolom a masinát, és kézzel egy nagy cipót formálok a keverékből. Én itt egy kis időre a hűtőbe szoktam tenni az egészet, maximum fél órára, de az eredeti recept szerint ezt nem kell.
Kézzel szimpatikus méretű gömböket formázok a masszából. Sütőpapírral bélelt tepsire pakolom a golyócskákat és kb. egy órányira beteszem a hűtőbe.

Ha puhább kekszeket szeretnétek, itt ugorjátok át a hűtést, és mehet máris a hűtőbe.
Ha nem szeretnétek azonnal megsütni, vagy szeretnétek a tészta egy részét eltenni későbbre, egy zacskóban vagy dobozban le lehet fagyasztani pár golyót. Mikor meg szeretnétek sütni, az előmelegített sütőbe tegyétek a fagyott keksztésztát, és egy perccel tovább süssétek, mint a nem fagyasztottat. A mélyhűtőben három hónapig eltartható.

A sütőmet feljebb kapcsolom 200 fokra.

A sütigolyókat kb. 6 centire egymástól a sütőlapon szétosztom. Nagyjából 12 perc alatt sülnek meg, félidőben érdemes fordítani a tepsin, hogy egyenletesen süljenek. Természetesen minden sütő és ízlés kérdése is.
Amikor kiveszem a sütőből, tíz percig a tepsin hagyom még pihenni a sütiket, és csak utána helyezem őket át rácsra, ahol hagyom őket teljesen kihűlni. Jól záródó dobozban pár napig eláll minden probléma nélkül.


A második keksz is egy könnyű, mindenegyben keksz, csak kicsit több dolog kerül bele, és sütés előtt még némi cukorban is megforgatjuk. Erre az utóbbira nincs szükség, én például ezúttal el is hagytam.

Ebbe a sütibe kerül banán, csokidarabok, kakaó és pekándió. Ugyanúgy lehet fagyasztani formázás után, mint az előző kekszet, és ugyanúgy ha fagyasztva kerül a sütőbe, pár perccel tovább kell sütni.

Ezek a Csokis, banános, pekános cookiek könnyen morzsolódnak, mivel a titkuk az, hogy nem sütjük át őket teljesen. Már csak ezért is érdemes csak annyit kisütni, amit hamar meg is esztek. Gazdagabb keksz, a banán plusz ízt és nedvességet ad. A receptből nagyjából 24 darab süti lesz.

  • 110 gr puha vaj felkockázva
  • 110 gr kristálycukor
  • nagy tojás enyhén felverve
  • 125 gr finomliszt
  • 1/2 kiskanál (3 gr) sütőpor
  • 20 gr holland kakaópor
  • 1/2 kk (3 gr) őrölt fahéj
  • csipet só
  • 100 gr étcsokoládé apró darabokra vágva vagy ugyanennyi csokichips
  • 55 gr összetört banán
  • 165 gr pekándió vagy dió farabokra vágva
  • 100 gr porcukor

Ezt a sütit is úgy kezdem, mint az előzőt – a vajat a kristálycukorral elkeverem, majd fokozatosan hozzáadom a tojást, és addig keverem a robotgéppel közepes fokozaton, amíg homogén nem lesz.

A lisztet, sütőport, kakaóport, fahéjat és sót átszitálom, és hozzáadom a tojásos-vajas-cukros masszához. Alacsony fokozaton rövid ideig keverem, majd mehet bele a banán és a csokidarabkák.

A tállal együtt az összeállt tésztát a hűtőben legalább két órán át hűtöm. Az apró darabokra vágott diót és a porcukrot két külön tálba a pultra helyezem. A szilárd tésztából golyókat formázok, és előbb a dióba, majd a cukorba hempergetem. és egy tepsire vagy tálcára helyezem őket.

Itt, aki szeretné őket fagyasztani és később megsütni, egy zacskóban a fagyasztóba elteheti a formázott sütitésztát.

A tepsin újra a hűtőbe teszem a sütiket egy órára . Előmelegítem a sütőt 190 °C-ra.

A golyókat a hűtőből kivéve egymástól kb. 2,5-3 centiméterre elosztom két sütőlapon, amiket sütőpapírral előzőleg kibéleltem. Kicsit lelapítom őket a tenyeremmel vagy egy pohár talpával, és tíz perc alatt megsütöm.
A keksz, ahogy fentebb is írtam, nem tűnik teljesen megsültnek majd, amikor kikerül a sütőből. Ha megnyomjátok óvatosan a tetejét, még puha lesz, de nem folyós. Tíz percet pihennek a tepsiben, majd rácson hagyom őket kihűlni.

Ezt a ekszet a legjobb frissen enni, vagy másnap.

10 hét 10 keksz kihívás: cookie – két recept” bejegyzéshez 2 hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s